Írta T. Austin-Sparks
Úgy tűnik, egyesek azt gondolják, hogy a spiritualitás egyfajta misztikus vagy mitikus "valami" - hogy a spiritualitás egy valóságtól elrugaszkodott dolog, egyfajta lelkiállapot. Nos, a spiritualitás korántsem egyfajta lelkiállapot. Beszélhetünk nyugodt és mennyei helyzetről... és teremtődhet ilyesmi a spiritualitás gyümölcseként,... de maga a spiritualitás nem egy ködös, mitikus vagy elvont dolog. A spiritualitás nagyon is gyakorlatias.
Amikor Isten elhívja az embereket az isteni szolgálat valamilyen feladatára, és a kérdéssel szembesülve a végsőkig tudatában vannak annak, hogy nincs képességük, nincs forrásuk, nincs erejük, hogy betöltsék ezt a szolgálatot, hogy önmaguk erejéből ez a dolog teljesen lehetetlen, hogy a legnagyobb ostobaság és abszurditás lenne számukra, ha megpróbálnák elvégezni - amikor ilyen körülmények között felismerik, hogy van egy élő Krisztusuk, akiben bőven elegendő erőforrás van ahhoz, hogy megfeleljenek ennek az elvárásnak. ... és hit által megragadják Őt, és ezzel a tudattal indulnak el a szolgálatba... ez a lelkiség; és ez gyakorlatias, roppant gyakorlatias. A nehézségek bizonyítják, hogy ez gyakorlatias. Ez a módja, ahogy a mennyei dolgok zajlanak.
(Részlet a "Határtalan mennyei erőforrások" című írásból)
By T. Austin-Sparks from: Boundless Heavenly Resources
Az egész Biblia erről szól: visszavinni az embert Istenhez, visszahelyezni őt Istenbe, és helyreállítani őt a saját környezetében. "Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk." - ez a szellemi élet alapvető igazsága. Van itt egy dolog, amit javaslok nektek, illetve utalok rá, ami nagy segítségetekre lehet, ha megértitek. Amikor az Úr mond valamit, az talán első látásra nagyon egyszerűnek tűnhet, amiben nincs semmi mélyenszántó és ámulatba ejtő; de valójában bármi, ami az Úrtól jön, még ha látszólag nagyon egyszerű is, tartalmazza mindazt a hatalmas tudást és értelmet, amivel az Úr rendelkezik, és ha nem veszitek figyelembe ezt az "egyszerű" dolgot, az nagy bajba sodorhat titeket. Amikor az Úr Jézus azt mondja: "Maradjatok Énbennem", ez olyan egyszerűnek és hétköznapinak hangzik, mégis benne van az egész történelem, és ez a nagyszerű elv és igazság: "Ha kimozdulsz a valódi környezetedből, ki vagy téve mindenféle mérgezésnek és egyébnek, ami szellemi betegséget okoz. Maradjatok Bennem az egészségetek érdekében! Az életetek érdekében! Mindennek az érdekében! Maradjatok Énbennem és Én Tibennetek!" Értitek? Ha újra megnéztek bármilyen látszólag "apró" dolgot, amit az Úr mond, és kinyílnak rá a szemeitek, rájöhettek, hogy egy univerzumnyi jelentés rejlik benne számotokra.
(Részlet az "Isteni rend - Krisztusban" című könyv 3. fejezetéből)
By T. Austin-Sparks from: Divine Order - In Christ - Chapter 3
Az Úrnak szüksége van egy eszközre, olyanra, mint Dániel, - lehet egyéni vagy közösségi - aki Istenhez fordul az Ő bizonyságtételéért. Kell, hogy legyen egy Nehémiás, akinek fáj a szíve a népért a bizonyságtétel összeomlása miatt. Kell, hogy legyen egy Ezsdrás, aki egy pillanatra sem köt kompromisszumot semmiben, ami ellentétes Isten gondolatával. Kell, hogy legyen egy eszköze, mint Eszter, aki szélnek ereszti a félelmet, és életét kezébe véve indul, hogy elfoglalja a trónt, saját népe életéért, hogy Isten népe megszabaduljon az ellenség fenyegetésétől. Ó, mi mindent elértek azok az imák! És, szeretteim, az Úr terhének hasonlóképpen kell a mi szívünkre is nehezednie, ha hatékony eszközei akarunk lenni az Úrnak az utolsó időkbeli tevékenységében; igen mélyrehatóan kell képviselnünk Isten érdekeit. Semmit sem szabad visszatartanunk, ami számíthat az Úrnak és az Ő érdekeinek. Meglepődnétek, hogyan tudna hatni az Úr, ha erre esélyt adtok Neki.
Minden a szükség felismerésével kezdődik, és, hogy ezek a gondok teherként nehezednek a szívünkre. Amikor a Szent Szellem késztetése által ennek valóban részeseivé válunk, akkor az Ószövetség eszközeinek közös vonásai belénk vésődnek; és egy olyan nép leszünk, amely ennek az EGYETLEN dolognak szenteli magát: az Úr szívének terhe és aggodalma az Ő bizonyságtétele iránt az Övéiben.
(Részlet "A kor, amelyben élünk" (1931) című írásból)
By T. Austin-Sparks from: The Time In Which We Live (1931)
T. Austin-Sparks úgy gondolta, hogy amit ingyen kaptunk, azt továbbadnunk is ingyen kellene. Ennek megfelelően az Ő írásai sincsenek szerzői jogokkal védve. Ha Te is szeretnéd másokkal megosztani ezeket a műveket, kérjük, hogy tiszteletben tartva a szerző kívánságát, add Te is szabadon - költségmentesen, változtatások és szerzői jogok fenntartása nélkül.